Az asztrológiai világkorszakok

A csillagászati év kezdete a tavaszi napéjegyenlõség (március 21.), ezzel indul az új ciklus, az állatöv KOS jegyével.

A Nap évrõl évre a tavaszi napéjegyenlõség idején nem ugyanazon a ponton áll, mint az elõzõ évben. Ennek oka a földtengely elmozdulása. A tavaszpont tehát lassan végigvándorol az ekleptika (a Nap látszólagos pályája a Földrõl nézve) körén, mégpedig az állatövi jegyek sorrendjével ellentétes irányban, hátrafelé. Ez a precesszió jelensége.

Az állatövi jegyek sorrendje: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szûz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntõ, Halak

Tûz elem: energia, elektromosság, indulat, gyorsaság

Föld elem: anyag, ragaszkodás, nehézkesség, lassúság

Levegõ elem: információ, mozgékonyság, szétáradó kötetlenség

Víz elem: érzelmek, szétterjedés, útkeresés, magábazáró hajlam

A nap a tavaszpont vándorlásának útján 72 év alatt tesz meg egy fokot, 2160 év alatt halad át egy állatövi szakaszon (30 fok), 25920 év alatt pedig bejárja az ekleptika egész körét.

Az egész kört, a 25920 éves ciklust Nagy Napévnek nevezzük, az egy-egy jegyre terjedõ 2160 éves szakaszok a Nagy Napév hónapjai, a világhónapok; az egy fokra jutó 72 esztendõs út pedig egy-egy világnapnak felel meg.

Ezeknek az idõegységeknek rendkívül nagy a jelentõségük a Föld és az emberiség életében.